Sall László 

sör – kórus – köz 

Van ez a sör. Sok sör van. 

Van egy sörtáblázat is. Sok sörtáblázat van, főleg és érthető okokból más nyelveken inkább, erre keresve például Periodic Table Of Beer Styles, annyi hogy jaj! De szerencsére már magyarul is van, keressétek a Szent Arnulf Sörrendet. És ebben nem kevesebbre, mint a nevek magyarítására is vállalkozik, Beeriodic table (Sörisztikus rendszer)! 

Minderről Valicsek Zsolt (nem sörrendőr inkább sörlelkész) így ír: Mindezt a rendszerezést nem titkoltan azzal a szándékkal tettem, hogy aztán magyar nevet is adhassak a sörfajtáknak. Merthogy sajnálatosan ezt a sörkészítő szakma nem tette eddig meg, pedig a sörforradalom vívmányainak népszerűsítéséhez jól jöhetne. És majd, mint látjuk, ez nem elhanyagolandó az én szempontomból sem!

A fogalmak magyarítása! 

 De az a sör, ami most az én begyemben van, az talán még ezeken a táblázatokon sem lenne megtalálható ma már, mert nincs is. De persze ebben a sörben is folyik az a Dreher-féle lé. Ez az 1850-es években a Pece-Szöllősön meghonosodott sörház utódja (majd világcsődök és világválságok után 1895-ben ismét beindult és 1899-ben a vállalkozás ekkori neve: Nagyvárad-Szöllősi gőzsörgyár „Löwy Ignácz”{Grosswardein-Szöllöser Damßierbrauerei). De Ignáczék nem voltak egyedül, akik a rohadék filoxeravész következtében megnövekedtek, felhevült borárakat jó serekkel akarták lehűteni (jéggyárat is építettek), hanem jött a konkurencia: a „Dreher és Haggenmacher” Serfőzdék termékei elárasztották a nagyváradi piacot. Közben az újabb világégés és impériumváltás és ismét világválság csak jót tesz a szöllősi gyárnak. Mindezt az igazán remek, de egy ideje már új anyagot nem termelő www.sorcikk.eu/ oldalról szerzem be, szerzőjének Hochhauser Ronald van feltüntetve. Tehát még egyszer: ez nem az a Dreher sörgyár ahol majd a zsidókat kínozzák 1944. májusában, de ekkor már ezt is így hívják és Románia első öt sörgyára közé tartozik: 

 Nagy-románia nagy sörgyár! 

 Akkor, amikor én mondjuk hivatásszerűen elkezdem fogyasztani az italt, mondjuk 1980-tól, egész egyszerűen Nagyváradi Sör-, Szesz- és Élesztőgyárnak hívják. És itt e Hochhauser - cikk tanúsága szerint talán tényleg felrémlik a „Bucegi” márkanév a fejemben. És ebben a kontextusban lehetne vagy kellene említeni, hogy a mai fiatalok is értsék, volt, hogy ez a sör is hiánycikk volt. Kellett legyen az embernek ismerőse, ösme-söre, ha volt kedve sört inni. Volt. És itt kellene vagy illene még a nagyváradi nyári kertekről is valamennyit mondani, de ez most túlhaladná még az én határtalan mondandóm határait is. De, van tehát ez a sör, mint egy példa. És könnyű a dolgom, na jó mindig úgy fogok hozzá, hogy könnyű legyen! 

 Van Svédországban 

ez a bolt,  ahol én az alkoholos italokat veszem. Itt jelenleg 215 fajta belga sört lehet kapni (és itt a belga csak az ország, itt még nincs felosztva belgák és nem belgákra). Olaszországból 3 781 bortermék van a kínálatban. Megkereshetném így az összes szeszesitalt, de ez is túlhaladná a tudjuk mimet. Tehát csak a sörre vissza, van egy: 3 Fonteinen Cuvée Armand & Gaston, 1500 ml 5,1 % ára kb. 50 eruró. Pont ezt nem iszom, de ittam már belga sört. Persze ha érdekelne, megengedhetném magamnak, jó barátok társaságában elfogyasztani, de attól tartok, mivel nincs meg az a kultúrám, meg szokásom, ami lehető tenné számomra e sokféleségnek az ismeretét és élvezetét, nem sok értelme lenne ennyit kiadni rám. Pedig engem igenis érdekelne -ebben az esetben mondjuk így a sörök- szokszínűsége, kezdve a gyártástól és hozzávalóktól, minden, ami a különböző régiók, falvak, utcák sajátosságát adja, nyújtja és tette mindezt már több és sok száz, ezer éven át. 

 Mondjuk, ahogy a mi* „kézműves borainkat” 

 el tudom képzelni: a faluban mindenkinek megvan ma is a hagyománya és a hozzá való szölője, tőkéje és esze, tudása. És nem véletlen, hogy az élvezetek egyik forrásával (sör) vezetem fel a másik élvezet a szexualitás szintén sokszínűségének elfogadására tett (teendő) kísérletem. Sok sör van (a kórus: van sok szexualitás!). „A szexualitással kapcsolatos emberi jogok annak elismerésével kezdődnek, hogy a szexualitás – annak átmeneteivel együtt – olyan sokrétű és összetett, mint maga a szexussal rendelkező egyének.”. Ez a mondat Magnus Hirschfeldtől (1868-1935) származik. Na jó, olvassatok utána, ki ő és hogyan végezte, mert erről is szól! Tehát azt szeretném csak mondani, hogy a szexuális forradalom -meg több emberi jog!- vívmányainak népszerűsítéséhez is jól jöhetne a fogalamak magyarítása és magyarázata. 

 Igen, kérdezzük közösen, kinek lenne ez a dolga! 

 Ha a sörökben elfogadjuk a sokszínűséget, miért ne tehetnénk ezt a szexusunkkal is. És itt a végén kellene valaki (a kórus!) megemlítse, korábban, amikor még nem volt tiszta, egészséges víz a pohárban, akkor eleink nagyon sok sört (kórus: meg bort) ittak. És van még egy vonzat (mert egy jó ötlet ott „lüktet tovább bonyolult) gondolatjárásainkban” DIENES PÁL: VALÓSÁG ÉS MATEMATIKA (1913). 

 

Vannak ezek a zászlók. 

 A közérthetőség okán a szexuális szabadságok zászlói. Ezeknek önmagában is szomorú története van, de van a megkülönböztetés sőt a megkülönböztetődés keserű kényszere is. Hogy az én szabadságom szabadságosabb a tiednél és ezt én büszkén (de a Pride nem innen jön, de mégis itt csomósodik az álatlunk ismert fogalommá!) vállalom és mutatom is (pont úgy mint ebben: ez itten egy zászlórúd, én meg itten László úr)! És hogy rögtönzött gondolatbejárásomnak valami pozitív és egyúttal egy egyesítő üzenete is legyen, a sok sokszínűséget ha egymásra helyezzük/keverjük a legszebb -fehér- „színt”, ami a béke színe (ami önmagában is egy jó szint) kellene kiadják. 

Vagy persze a feketét, de ez csak rajtunk múlik. 

 Egészségünkre! 

*a ti, a magyarok

Göte2024.július8borg 

u.i. a kép illusztráció, az R-kélyem képe, 20240626