a svéd kapcsolat

Siv Widerberger: Külföldiek Apa külföldi, anya is külföldi, én is külföldi vagyok most, pedig svédek vagyunk. Mert most Dániában járunk! Hahaha! Erre nem gondoltál, ugye? Hogy a svédek is külföldiek lesznek, amint külföldre mennek!

Sweden, mondta Trump elnök ahogy csak ö tudja mondani, Szvídn!
Ennyi kellett csak. Ezen a néven azonnal megindult egy csoport: Last night in Sweden! Azóta is újul-frissül, újabb cikkekkel, fényképekkel. Azóta a könyv is megjelent egy életét élő ország képeivel.
Azóta is látjuk, még ma is messziről jönnek az emberek, akik azt mondanak, amit megigérnek nekik!

vágom a sajtot; szeretem is meg szeletelem is; mások is; mások például a belsejét mert szélesebb a sajt mint másnál a kard vagyis a sajtvágó; így lesz széle meg lesz benne egy vályú amit kivájtak belőle a századok; ez a mi életünk;

Minden mesterségnek, munkahelynek megvan a saját zsargonja, kultúrája. Idővel megtanulja az ember, él vele, lázad ellene, de ott van, sajátja lesz.
Nálunk az egyik arrról szól, hogy illetve egész egyszerűen így hangzik: „Így akarják ők ezt” mármint a főnökök. Hogy megteremtik vagy nem a körülményeket, hogy az emberi méltósághoz illően és a munka iránti alázattal végezhessük munkánkat.
A másik meg a vége, de azt olvassátok ott.

vágom a sajtot; szeretem is meg szeletelem is; mások is; mások például a belsejét mert szélesebb a sajt mint másnál a kard vagyis a sajtvágó; így lesz széle meg lesz benne egy vályú amit kivájtak belőle a századok; ez a mi életünk;
Erre kár időt fecsérelni, erre most nem szeretnék bővebben kitérni (EMNSZBK) így kellene kezdjem minden mondatom, mellyel valamilyen általatok megfogalmazott (nemzeti) kérdésre kellene vagy illene válaszolnom.
Mert nem az idő hiánya teszi, hanem csak látom, annyira más kultúrában élünk, hogy soha nem fogjátok megérteni, miért történnek itt dolgok vagy miért reagálnak itt kicsit másként az emberek, alapból másképpen mint ti. Teszek azonban néhány kivételt, ezekről kicsit részletesebben írok: főszerkesztők, az egymillió lakás programja, utcai lövöldözések (autógyújtogatás), az állam és adófizetői közötti bizalom, migrációval kapcsolatos alapfogalmak tisztázása.
főszerkesztők

Svédországban, bár itt is végbement egy tulajdonos-koncentráció a nyomtatott sajtó világában - ezt főleg az internetes közlés miatti megtakarítások tették szinte kötelezővé (EMNSZBK) stb -, a nagy lapok nagyjából biztos magánkézben vannak. A legtöbb ilyen lap valamilyen módon, de inkább szinten, ideológiailag és csakis az egyik vagy másik párthoz kapcsolódik, de azoktól teljesen függetlenként. Ezen legbefolyásosabb és legnagyobb példányszámú svéd napilapok politikai főszerkesztői – ma – egytől egyig mind bevándorlók gyermekei. Vagy itt születtek vagy gyermekként érkeztek ide. (Nem kellene persze most mondanom, mert olyan viccesnek tűnhet, de a trónörökösünk is egy ilyen bevándorló gyermeke! És a svéd fogalmak szerint ő maga is bevándorló!)

vágom a sajtot; szeretem is meg szeletelem is; mások is; mások például a belsejét mert szélesebb a sajt mint másnál a kard vagyis a sajtvágó; így lesz széle meg lesz benne egy vályú amit kivájtak belőle a századok; ez a mi életünk;
az egymillió lakás programja
Svédország a múlt század elején még Európa egyik legszegényebb országa volt. 1930-ig nagyjából 1,4 millió svéd emigrált főleg az Egyesült Államokba. A kiegyezés évében Svédország egy nagy részén olyan hideg volt hogy a termés nem érett be. Európában gyűjtést szerveztek megsegítésükre. Ennek egy része el is jutott, de nagyjából innen számítható a hetven éven át zajló kivándorlás. Alig újabb hetven év alatt hol Európa hol meg a világ leggazdagabb országai között volt. Aztán szép lassan utolérte őt Európa is meg a világ is, de azóta is biztosan áll a lábán gazdaságilag is meg más mutatók szerint is, de erre most nem szeretnék bővebben kitérni (EMNSZBK). S pont ebben a periódusban amikor még az európai csúcson volt meg hát ezért is befogadott nagyon sok magyart (nem udvariasságból mondom, ez volt az addigi legnagyobb csoport, egy időben úgy tűnt, tanultak is a tapasztalatokból!), 3081 görögöt és 8448 jugoszlávot (köztük is sok volt a magyar, de ők még a legutóbbi időkig is megmaradtak jugoszlávoknak!) és aztán a világ minden tájáról menekülteket, főleg Ázsiából meg Dél-Amerikából (kicsit hosszú lett a mondat megértéseteket kérem vagy javaslatot), A nyolcvanas években meg Afrikából. Közben kicsit Romániából is meg hát ismét a szomorú sorsú Jugoszláviából.

Ha majd valakit érdekel a Svédországból való kivándorlás, arról is írok!

De vissza a szegénységhez. A második világháború után a svéd ipari termékekre óriási szükség volt a poraiból újjáépülő Európában/-nak. A kisföldű és továbbra is nehezen gazdálkodó kisparasztok megindultak az ipari központok, városok felé. Az amúgy is nagyon alacsony szinvonalú lakásállományt egy modern, körülbelül egy millió lakásra cserélték le körülbelül egy évtized alatt (1965-74). Ezek egyike-némelyike az a városrész, amit a magyar médiaban a kormánysajtó no-go-zónáknak nevez. (Itt a lövöldözésekről, autók felgyújtásáról még nem beszélek, arra később kerül sor, önálló cím alatt, türelem!)
Ezek a városrészek modernek voltak (nagyjából egy magyar szemnek még ma is azok lehetnek!) a lakások funkcionálisak stb. Ebben a korban is voltak e városrészekben összetüzések, verekedések. Ennek nyoma van a svéd filmben is meg az irodalomban is. És akkor még csak a svédek laktak itt. No meg a finnek. Hát ők voltak a legveszélyesebbek. A kultúrájuk is más volt. Meg a nyelvet sem tudták. Aztán a svédek szép lassan kezdtek elköltözni ezekből a bérkaszárnyákból be a „városokba”, sorházakba vagy magánházat vettek maguknak. Aztán jöttek a jugoszlávok, végre ők lettek a veszélyesek. De ez már a nyolcvanas-kilencvenes évek (EMNSZBK).
Nem azt mondom hogy Svédország - illetve többnyire a szociáldemokrata kormányok - azért fogadták be a menekülteket hogy legyen ki lakjon ezekben a lakásokban mert az túlzás lenne (hogy ne álljanak üresen, hogy ne kelljen lebontani őket sokkal gyorsabban mint ahogy felépültek; Jan Jörnmark még így is csodálatos fotó-könyveket készíthetett a svéd iparosítás és lakáskultúra leépüléséről: Elhagyott vidékek címmel. Ám ennek a leépülésnek semmi köze a bevándorláshoz, eyszerűen egy rosszul tervezett jólét önleépülését dokumentálja a szerző.). És nem is lenne igaz. Talán az közelebb áll az igazsághoz, hogy így ezzel a lakásállománnyal könnyebb volt menedéket adni a menekülőknek majd később letelepedési engedélyt (meg családegyesítést) is. Meg a mitológiába ma már az is beletartozik, mivel kimaradtak a II. VH-ból, így vezekeltek a svédek!
Annak pedig hogy eme lakónegyedekben például egy-egy lépcsőház, lakótömb, utca szép lassan egy nemzetiség lett uralkodó egyszerűen praktikus okai voltak. Mindkét irányba. A svédnek, aki kiadta a lakást és a menekültnek/bevándorlónak, aki kivette. A mi utcánkat is közszájon S(ándor). Petöfi utcának hívták (mert még Nagyváradról van egy utcatáblám, ez az egyetlen relikviám a forradalom első éjszakájáról) bár hivatalos neve Tycho Brahes gatan volt. Aki dán.

vágom a sajtot; szeretem is meg szeletelem is; mások is; mások például a belsejét mert szélesebb a sajt mint másnál a kard vagyis a sajtvágó; így lesz széle meg lesz benne egy vályú amit kivájtak belőle a századok; ez a mi életünk;
(az egymillió lakás programja) utcai lövöldözések
Bizonyos elméletek szerint - és még az is lehet hogy valóban ám az teljesen biztos hogy praktikusan teljesen - összefügg az autógyújtogatással.
A szegénység után jött a társadalom általános meggazdagodása és jött ezzel együtt (meg a globalizációval) a társadalom átalakulása is. Ez politikailag is jól nyomon követhető volt, de most nem ez a támám, erre most nem szeretnék bővebben kitérni (EMNSZBK)!
Svédországban csak illegális módon lehet kábítószerekhez jutni. A felnőtt lakosság több mint egy de kevesebb mint három százaláka használ rendszeresen valamilyen kábítószert. És ők nem azok, akik függőek, akiket szenvedélybetegeknek lehetne nevezni, ők egy másik csoport. Ez a felvevő piac tartja életben a svéd városokban a bűnözést. Ezt a piacot szolgálják ki azok a gyermekek, fiatal felnőttek, akiket a svéd társadalom nem tudott megszólítani. Akiket a svéd társadalom magukra hagyott.
2017-ben Svédországban nagyjából 300 utcai lövöldözés volt. Ennek kb. 40 halálos áldozata és kb. 135 sebesültje lett (EMNSZBK)! Ennyi a szinte csak és kizárólagosan a piaci részesedés miatti harcokból eredő áldozatok száma. Persze társadalmi életet is élnek ezek a fiatalemberek is, úgyhogy néha becsúszott egy-két féltékenységi okokra visszavezethető lövöldözés meg egyszerű kakaskodásból származó is. A fegyverek szinte csak és kizárólagosan a volt Jugoszláviából származnak.
Tovább is lehetne még agyalni az okokról, de a svéd társadalom, úgy látszik, végre felmérte mennyire magukra hagyta ezeket a városrészeket és igyekszik nemcsak rendőrségi módszerekkel, megoldásokkal változásokat elérni.
Ami pedig az autók gyújtogatását illeti, igen, ezek összefügghetnek a kábítószer körüli bűnözéssel. Abban az esetben ha és ezekben a városrészekben a rendőrség bizonyos sikereket ért el a bűnözés és a bűnözők elleni harcban akkor az idősebb vezetők általában a kiskorúakat bizták meg az autók felgyújtásával.
Kivéve azokat az eseteket, amikor a tisztességes svédek gyújtják fel saját autóikat. De az csak biztosítási csalás.
(EMNSZBK)! Ma mondjuk így megyek dolgozni Göteborgban (mert a migráncsok -azaz én egyedül- tartják fenn meg el a svédeket akik lusták stb ugye ezt nem is tudtátok róluk!) és mit látok, jön egy villamos (Olaszországban gyártják, naná!) s rajta (a figyelmeztetés!): gyakorlóvillamos! Benne három félreérthetetlenül nem fehér és (egyelőre) nem is svéd "kinézetű" FIATALember.
De nem azt gondolom hogy elrabolták. Nem gondolom hogy terrorcselekményre használják majd. Nem. Pont most (a keresztény időszámítás szerint MA) úgy néz ki, hogy ha ezek az emberek nem kezdenek el dolgozni (NEM elveszik a munkánkat) a fehér gazdaságban, akkor az én munkám is megszűnik. Pedig még nincs is igazi gazdasági fellendülés!
Magyarországon a fagy miatt több mint 100-an haltak meg 2017/18 telén, lőfegyver sem kellett hozzá.

vágom a sajtot; szeretem is meg szeletelem is; mások is; mások például a belsejét mert szélesebb a sajt mint másnál a kard vagyis a sajtvágó; így lesz széle meg lesz benne egy vályú amit kivájtak belőle a századok; ez a mi életünk;

az állam és adófizetői közötti bizalom

A Göteborgi Egyetem SOM Institutet-je (Társadalom Vélemény Média Intézet) 1986 óta nagyon sok kérdést tesz fel évente kb 10 és 20 ezer főt átfogó csoportoknak. Ezekben kérdeznek rá például arra is, mely, az állam különböző szereplőit illeti meg a legnagyob bizalom. Az egészségügy általában nagyon jó helyezést kap országosan is (kisebb eltérések lehetnek régiónként). A munkaközvetítő ez Magyarországon talán az OFA- (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) -hoz hasonlít a legjobban, rendre alul végez e listán. Ennek egyszerű a magyarázata: az embereknek jó a véleményük az egészségügyről, mert ha mégis odakerül egy svéd, nagyon jó ellátást kap. A munkaközvetítőről meg alig tudnak valamit, hiszen a született svédek között igen alacsony a munkanélküliség. Az állam többi szervezetében azonban (pld. adóhivatal, rendőrség, népegészségügyi intézet stb.) megbíznak a svédek. Meg persze egymásban is. Arról tehát hogy szétesőben lenne a társadalom és az állami intézmények szó sincs.
vágom a sajtot; szeretem is meg szeletelem is; mások is; mások például a belsejét mert szélesebb a sajt mint másnál a kard vagyis a sajtvágó; így lesz széle meg lesz benne egy vályú amit kivájtak belőle a századok; ez a mi életünk;

migrációval kapcsolatos alapfogalmak
Rádiós szokásaimról kell itt szólnom. Rendre hallgatom őket: reggel a Kossuth délután a Klub és éjjel a Lánchídrádiót. Napközben meg a svédekből is hármat, de az egy egyetlen közszolgálatinak három önálló és funkciójú csatornája (helyi, országos és zenei).
Fogyasztom amennyi időm még engedi a különböző magyarországi független vagy baloldali sajtót is az interneten. Nagy fájdalmam hogy ezek egyike sem használja választékosan vagy pontosan vagy nem is tudom hogyan fogalmazzak a migrációval kapcsolatos alapfogalmakat.

Mindenki migráns. Totális a tudatlanság vagy a szándékos pontatlanság. Ami azt eredményezi hogy még az ellenzéki, baloldali sajtó is a fidesz alá hegedül. Nekik húzza. Uszít.
Pedig rém egyszerű. A magyarországi UNHCR (az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala ) készségesen áll ebben is és siet az emberek segítségére. Itt egy általuk összeállított listát/kisszótárt osztok meg. Köszönöm Balla Zsolt!

Refugee – Menekült. Olyan személy, a saját országát fegyveres konfliktus vagy üldözés elől menekülve kényszerült elhagyni.

Migrant – Bevándorló (a migráns szó használatától magyarul az elmúlt időszak politikai hisztériakeltése miatt mindenképpen tartózkodjunk, még akkor is, ha önmagában neutrális kifejezésről van szó). Olyan személy, aki a saját országát gazdasági okokból, egy jobb élet reményében (akár a szélsőséges nyomor elől menekülve) hagyta el.

Economic migrant – Minthogy a migráns már eleve gazdasági okokból távozik a hazájából (még ha az éhhalál elől menekül is), az ’economic migrant’ és a ’migrant’ gyarkolatilag egymás szinonimáiként használhatók

Illegal/irregular migrant (see irregular migration) – a kifejezést nem fordítjuk közvetlenül magyarra, helyette körülírást használunk: a menekültek és a migránsok a körülményeikből adódóan gyakran a megfelelő okmányok nélkül, a hivatalos utakat megkerülve lépik át az országhatárokat. A UNHCR szlogenje miatt „no human is illegal” azokra az emberekre, akik a helyi törvényeket figyelmen kívül hagyva lépnek át országhatárokat az „irregular migrant” kifejezést használjuk. A nemzetközi jog szerint azok, akik menekülés közben a megfelelő dokumentumok (útlevél, vízum) nélkül lépnek át határokat, nem pedig a kijelölt átkelőhelyeken, ezért a tettükért nem büntethetők. Ugyanitt fontos megemlíteni, hogy a menedékkérelem, és a jog, hogy egy adott országban egy ember a menekültügyi eljáráshoz hozzáférhessen (és az eljárás idejére az ország területén szabadon tartózkodhasson), a nemzetközi jog szerint minden embert megillet.

Immigrant – bevándorló. Ezt a kifejezést a legszélesebb értelemben szokták használni minden bevándorlóra, aki egy adott országba érkezik.

Asylum seeker – menedékkérő. A menedékkérelemhez való jog minden embert megillet. A menekültügyi eljárás idejére (tehát amíg egy adott állam eldönti, hogy a menedékkérőt megilleti-e a menekültstátusz vagy nem), a menekültstátuszért folyamodó embereket menedékkérőnek hívjuk.

Person under subsidiary protection – oltalmazott. Az oltalmazott státusz olyan, az állam által elismert státusz, ami néhány technikai különbségtől eltekintve megegyezik a menekültstátusszal.

Internally displaced person – Belső menekült. Olyan ember, akinek erőszak vagy üldöztetés elől menekülve az otthonát ugyan el kellett hagynia, de országhatár átlépése nélkül, a saját országában talált menedéket (például Szíria egy olyan régiójában, ahol nem dúlnak harcok)

Stateless(ness) – hontalan. Olyan ember, akit egyetlen állam sem ismer el saját állampolgáraként. A hontalanságnak számos oka lehet, és a mindennapi életben komoly kihívások elé állítja az embereket (például nem férnek hozzá az egészségügyi vagy az oktatási rendszerhez).

Returnee – visszatérő. Olyan menekült, aki miután a saját országában a körülmények jobbra fordultak (megszűnt a konfliktus vagy az üldöztetés, ami elől eredetileg menekült), önként visszatér a saját országába.

Resettlement – Áttelepítés. Egy olyan eszköz, amit azon menekültek esetében használnak, akik számára a befogadó országuk valamilyen oknál fogva a továbbiakban már nem tud védelmet biztosítani. Ezekben az esetekben a menekülteket egy harmadik országba telepítik át. 2016-os adatok szerint világszerte mintegy 1,2 millió embert kellene áttelepíteni, mert a befogadó ország képtelen megfelelően gondoskodni a védelmükről. Ugyanebben az évben mindösze 170 ezer áttelepítésre került sor.

Relocation – Áthelyezés. Egy EU-n belüli, a felelősség- és a terhek megosztásáról szóló rendszer, amiről az EU 2015-ben döntött. Eszerint a döntés szerint Görögországot és Olaszországot tehermentesítendő az EU tagállamok mindegyikének el kell vállalnia, hogy a fent említett két országból menedékkérőket szállít át a saját területére, és lefolytatja a menekültügyi eljárásukat. Azt, hogy melyik tagállamnak hány menedékkérőről kellene ilyen módon gondoskodnia, az egyes országok népességét, GDP-jét, és az ott beadott menedékkérelmek számát figyelembe véve állapították meg 2015-ben. Ez alapján Magyarországra 1294 ember jutott volna – ez az a döntés, ami ellen a magyar kormány jogi eszközökkel azóta is húzódó harcot folytat.

Integration – integráció, beilleszkedés. A menekültek – vagy tágabb értelemben véve a bevándorlók – a befogadó társadalomba történő beilleszkedése. Mivel a békés, fenntartható együttélésnek fontos eleme, hogy a menekültek idővel a társadalom hasznos tagjaivá váljanak, a UNHCR támogatja az államokat abban, hogy minél nagyobb figyelmet és erőforrást fordítsanak erre a területre.

Assimilation – beolvadás. Egy társadalmi csoport olyan jellegű beolvadása, ami a saját kultúrájának, saját hagyományainak feladásával jár. Menekült-kontextusban ezt a kifejezést nemigen használjuk.

Detention – őrizet, fogvatartás. A magyar-szerb és a magyar-horvát határon lévő tranzit zónákkal (lásd lejjebb) kapcsolatban van vita a magyar kormány és a világ többi része (UNHCR, civil szervezetek, nemzetközi szervezetek stb), hogy az itt fennálló állapotok vajon őrizetnek számítanak-e. Szervezetünk álláspontja szerint igen, bár a kormány ezt tagadja.

Transit zone – tranzit zóna. A magyar hatóságok a szerb- és a horvát határ letázárásával egy időben mindkét határzóna 2-2 pontján „tranzit zónákat” állítottak fel. Ezekben a létesítményekben lehet menedékkérelmet benyújtani. Az utóbbi hónapok gyarkolata szerint naponta, tranzitzónánként 5-5 embernek adnak lehetőséget arra, hogy ide belépve benyújthassa a menedékkérelmét. A minimális befogadókapacitás miatt több hónapos várakozási időre kell számítani, mire valaki beléphet a tranzit zónába. A most hatályos jogszabályok szerint a menedékkérőknek a menekültügyi eljárás teljes időtartama alatt a szögesdróttal körbekerített tranzitzónákban kell tartózkodniuk. A UNHCR tud olyan családokról, amelyek a jogszabály hatályba lépése, 2017. áprilisa óta tartózkodnak a tranzitzónában, de facto börtönkörülmények között.

Reception centre – (nyílt) befogadóállomás. A nyílt intézmények menedékkérők és menekültek elszállásolására szolgálnak. A kormány az utóbbi időben több befogadóállomást bezárt, és a még működők bezárása is napirenden van.

Dublin return(ee) – A Dublini Szabályozás értelmében visszaküldött (deportált) ember. Az EU-tagállamokra (valamint Svájcra, Norvégiára és Izlandra) vonatkozó szabályozás értelmében az EU-n belül egy ember menekültügyi eljárását az az ország köteles lefolytatni, ahol az adott menedékkérőt az EU területén először regisztrálták. Tekintve hogy az EU-n belüli határátlépés, bár a menedékkérők számára nem megengedett, fizikai határokba nem ütközik, ezért a helyi hatóságok az egyes országok területén illetéktelenül tartózkodó menedékkérőket visszaszállítják abba az országba, ahol eredetileg regisztrálták őket (ez a deportálás a ’Dublin return’). A szabályozás alól jelenleg kivételt képez Görögország, ahova az ott jelenlévő nagy számú menedékkérő miatt egyetlen európai ország sem szállít vissza menedékkérőt. A UNHCR 2017. áprilisában felszólította az EU-tagállamokat, hogy a nem megfelelő körülmények miatt Magyarországra se küldjenek vissza több menedékkérőt. Bár hivatalos döntés ez utóbbiról nem született, de a tagállamok többsége megfogadta a UNHCR ajánlását.

EU-Turkey deal – Az Európai Unió és Törökország között 2016 márciusában életbe lépett megállapodás. A megállapodá értelmében az EU-hatóságok a Törökországból Görögországba 2016. március 20. után érkező embereket automatikusan visszatoloncolják Törökországba, cserébe az EU ugyanennyi már elismert menekültet fogad be áttelepítési eljárás keretében Törökországból. Az egyezménynek része volt az is, hogy az EU pénzbeli segítséget nyújt Törökország számára, a területén élő mintegy 2.7 millió menekült ellátásához, valamint hogy az EU felgyorsítja a tárgyalásokat Törökország lehetséges EU-csatlakozásáról és arról, hogy a török állampolgárok vízum nélkül utazhassanak az Európai Unió területére. Ezek a tárgyalások végül soha nem indultak el, és a Törökországban 2016. nyara óta tapasztalható antidemokratikus folyamatok hatására gyakorlatilag lekerültek a napirendről.

Forced migration – Tömeges, kényszerű vándorlás, aminek kiváltója az erőszak, tehát ahol az emberek háború vagy üldöztetés elől menekülve hagyják el az otthonaikat, és kelnek útra.

Irregular migration – [direkt fordítása nem használatos] Olyan – országhatárokon keresztül történő – vándorlás, ami a megfelelő útiokmányok (útlevél, vízum) hiányában, a határátkelők és a helyi szabályozások figyelmen kívül hagyásával történik. A nemzetközi jog szerint azok, akik menekülés közben a megfelelő dokumentumok (útlevél, vízum) nélkül lépnek át határokat, nem pedig a kijelölt átkelőhelyeken, ezért a tettükért nem büntethetők.

Freedom of movement – Szabad mozgás. A nemzetközi jog szerint a menedékkérők automatikus vagy önkényes elzárása nem elfogadható. A menedékkérelemhez való jog mindenkit megillet, és a menekültügyi eljárás idejére a menedékkérők számára biztosítani kell a szabad mozgáshoz való jogot.

Border management – Határőrizet. Az államoknak joguk és felelősségük őrizni a saját határaikat, ez azonban nem ütközhet azzal a kötelességükkel, hogy minden rászoruló számára biztosítsák a menedékkérelemhez való jogot (tehát nem azt, hogy menekültként elismerjék őket, hanem azt, hogy menedéket kérhessenek, aminek következtében az állam egy fair eljárás keretében eldönti, hogy a kérelmüket elfogadja-e vagy elutasítja). Az egyes államok gyakran hivatkoznak nemzetbiztonsági érdekekre, amikor azt indokolják, hogy miért nem engednek be menekülteket, vagy miért emelnek fizikai korlátokat (kerítéseket) a határaikon. A UNHCR szerint a menekültek védelme valamint a nemzetbiztonsági megfontolások nem egymás ellen ható, hanem egymást erősítő folyamatok, és a kettőnek párhuzamosan kell működnie.

Human smuggling – Embercsempészet. A bűnözésnek az a típusa, amikor pénzért cserébe a kétségbeesett menekülteknek vagy migránsoknak azt ígérik, hogy egy adott országhatáron átjuttatják őket, vagy akár egy adott célpontra (országba, városba) juttatják őket. Az embercsempészek a profit reményében mindenféle biztonsági megfontolást figyelmen kívül hagynak, így a menekültek gumicsónakokban, újságpapírral kitömött mentőmellényekben szállnak tengerre, vagy éppen egy hűtőkamionba zárva fulladnak meg egy osztrák autópálya mellett. Nagyrészt az embercsempészek tehetnek arról, hogy ma minden 36. ember, aki útra kel a Földközi-tengeren Európa felé, a tengerbe veszik (összehasonlításképpen: 2015-ben, amikor egymillióan keltek át a Földközi tengeren, minden 260. ember lelte a halálát a tengerben).

Human trafficking – Emberkereskedelem. A bűnözésnek az a típusa, amikor a bűnözők akaratuk ellenére szállítják az embereket valahova, hogy ott olyan munkára kényszerítsék őket (pl. rabszolgamunka, prostitúció, koldulás), amiből ugyanezek a bűnözői körök profitot termelnek.

vágom a sajtot; szeretem is meg szeletelem is; mások is; mások például a belsejét mert szélesebb a sajt mint másnál a kard vagyis a sajtvágó; így lesz széle meg lesz benne egy vályú amit kivájtak belőle a századok; ez a mi életünk;
A másik kollégánk - mert ezek még mind személyesen köthetők valakihez - azt szokta volt mondani mielőtt el nem ment nyugdíjba ha arról volt szó hogy -a munkaadó szerint (nálatok ez a nép lenne!)- túlórázni kellene: neki lejárt a munkaideje, és különben is mindennek van egy vége!
Mint ahogy eme írásnak is.

2018.04.09.